Bőrbetegségek (Psoriasis, Vitiligo)

Foglalj online!

+36707763104

 

UVB-fényterápia

UVB-fényterápia

A 311 nm-es UVB-fényterápia nagy előnye, hogy semmilyen súlyos mellékhatással nem jár, nem károsítja a belső szerveket, s a bőrtünetek csökkentésével, illetve a teljes tünetmenetesítéssel eredményesen hozzájárul a betegek fizikai és pszichés megterhelésének a csökkentéséhez. Az esetek 80 százalékában hatásos. A keskenysávú UVB-fénnyel történő kezelés előnye másokkal szemben a terápiás effektus javulása és a mellékhatások csökkenése.

Az UVB-fénnyel kezelt bőrbetegségek ma még nem gyógyíthatók, csak tünetmentesíthetők: a bőrtünetek csökkennek vagy teljesen megszűnnek, azonban újból megjelenhetnek változó intenzitással. Fenntartó kezeléseket ajánlunk a tünetmentesítő kúra befejeztével, hogy a bőrtünetek ne újuljanak ki.

Az egészségügyi szoláriummal történő kezelés amellett, hogy biztonságos és rendkívül hatékony, kényelmes is, hiszen időtartama rövid, mindössze 10 másodperc és 8 perc között van. Mindez lehetővé teszi, hogy a betegek várakozás nélkül kerüljenek sorra. Az első vizsgálat során bőrgyógyász szakorvos határozza meg a besugárzások idotartamát és ütemezését, illetve a későbbiekben ellenőrzi a kezelés eredményességét.

Kezelés menete
 
Az UVB-sugarakhoz a bőr fokozatosan szokik hozzá, ezért a kezelések időtartamát lassan növeljük. A kívánt tünetmentes állapot eléréséhez szükséges kezelések száma a UVB szoláriumbőr típusától, és annak az UVB-fényre való reagálásától is függ.
Az eddigi tapasztalatok szerint a pikkelysömör és ekcéma bőrtüneteinek javulásához heti háromszori, általában 20 (folyamatos) kezelésre van szükség. Vitiligó esetében átlagosan 30 folyamatos kezelés szükséges ahhoz, hogy az újrapigmentálódás beinduljon. Ettől eltérő ritmus nem ad kielégítő eredményt.
Amennyiben egy kezelést elmulaszt, akkor a következő kezelési időtartam nem növelhető. Ha egynél több kezelést mulaszt el, akkor indokolt esetben a legrövidebb időtartamú kezeléshez kell visszatérni. A kezelés elhúzódása, hosszabb-rövidebb időre történő megszakítása az eredményességet csökkentheti. A kezelést követően – egyéni érzékenységtől függően – 4-8 órán belül bőrpirosodás keletkezhet a bőrén. Ezek a tünetek néha még maximum 24 óráig fennállhatnak. A kezelések között célszerű puhító krémet használni pikkelysömör esetében. Kérésére szakorvosunk javaslatot ad. A férfiak nemzőképességére a kezelés nincs hatással.
A keskenysávú, 311 nm-es UVB-fénykezeléshez kapcsolódó kutatások vizsgálták a több évtizeden keresztül kezelt betegek körében a daganatos megbetegedések gyakoriságát, s megállapították, hogy a nem kezelt lakossághoz viszonyított megbetegedési arány ugyanakkora, tehát nem magasabb!
A következok a National Psoriasis Foundation of America lapján olvashatók: „Az UVB ismert karcinogén (rákkeltő anyag) az emberekre nézve. Nincs azonban közvetlen bizonyíték arra, hogy a pikkelysömör UVB-fénnyel történő kezelése növelné a bőrrák kockázatát. Fontos azonban a bőrgyógyász felügyelete.”

Az American Academy of Dermatology honlapján közzétett kutatások alapján megállapították: „A bőrrák kockázata nem nagyobb e kezelések eredményeképpen, mint például a napfény hatására.”

Pikkelysömör

Mi a pszoriázis (pikkelysömör)?

A pikkelysömör ún. immunmediált, genetikai betegség, mely a bőrön és/vagy ízületeken nyilvánul meg. A lakosság kb. 3%-át érinti. A pikkelysömör akkor alakul ki, amikor az immunrendszer hibás jelzéseinek következtében a bőrsejtek (a keratinociták) túl gyorsan, a szokásos 28-30 napos ciklus helyett 3-4 naponként regenerálódnak. Ezek a fölösleges bőrsejtek a bőr felszínén vörös, pikkelyszerű, hámló és gyulladt kiütéseket hoznak létre (többnyire egy-egy jellegzetes területen - fejbőr, testhajlatok, könyök, térd, körmök - jelennek meg), amelyek viszkethetnek, vérezhetnek, és nagyon fájdalmasak lehetnek. Leggyakoribb típusa az ún. plakkos pszoriázis, amelyben „lézióknak” nevezett foltokban gyulladásba kerül a bőr, és ezüstös fehér pikkelyek fedik. A pikkelysömör korlátozódhat mindössze néhány lézióra, de közepesen nagy, vagy akár hatalmas kiterjedésű bőrfelületekre is kiterjedhet. A pszoriázis súlyossága emberről emberre változhat; a legtöbb embernél azonban enyhe.

Fertőző a pikkelysömör?

Nem, a pikkelysömör nem fertőző. Nem lehet "elkapni”, sem "továbbadni”. Lehet, hogy a pikkelysömör léziói nem valami szépek, de nem fertőzőek, és nem számítanak nyílt sebnek. A pikkelysömörös ember nem jelent fenyegetést mások egészségére és biztonságára nézve.

Hogyan diagnosztizálják a pikkelysömört?

A pszoriázis diagnosztizálásához nem áll rendelkezésre speciális vérvizsgálat vagy diagnosztikai eszköz. Az orvos vagy egészségügyi szolgáltató rendszerint megvizsgálja az érintett bőrt, és megállapítja, hogy pikkelysömör okozza-e az elváltozást. Ritkább esetben az orvos mikroszkóppal vizsgál meg egy darab bőrt (biopszia).

Gyógyítható a pikkelysömör?

Gyógymódja nincsen, de különféle kezelésekkel – ezek lehetnek helyi (borön alkalmazott) és szisztémás (a szervezet egészében ható) kezelések egyaránt – átmenetileg tünetmentessé teheto a szervezet. Az UVB-fényterápiával a bortünetek teljesen vagy részlegesen eltüntethetok, azonban újból megjelenhetnek változó intenzitással. Ezért fenntartó kezeléseket ajánlunk a tünetmentesíto kúra befejeztével, hogy a bortünetek ne újuljanak ki. Gyakran többféle kezelést is ki kell próbálni, mire kiderül, hogy adott betegnél melyik válik be.

Az összes pikkelysömör-megbetegedés egyforma?

Nem, a pikkelysömörnek számos formája létezik. A leggyakoribb a plakkos pszoriázis. A pikkelysömör lehet enyhe, középsúlyos, nagyon súlyos, de akár munkaképtelenné is tehet.
  • Foltos (plakkos) pikkelysömör (az esetek 75-80%-a): Ezt a fajtát kiálló, megvastagodott vörös bőrterületek jellemzik, amelyeket ezüstfehér hámló réteg borít. Leggyakrabban a térden, a könyökön, a fejbőrön, a fülek mögött, a keresztcsonton, a köldökön, a farpofák között és a nemi szervek tájékán jelenik meg.
  • Pöttyös (guttate) pikkelysömör (az esetek 15-20%-a): Apró, változó átmérőjű pontszerű pikkelyekből álló kiütések jellemzik, amelyek nagy része a törzsön és néha az arcon található.
  • Pusztuláris, göbös pikkelysömör (az esetek 2%-a): Általában idősebb betegeknél fordul elő. Új betegségként, vagy a plakkos pikkelysömör kiújulásaként jelenik meg. Jellemzője az elsősorban a kézfejen és a talpon megvörösödött bőr, nedvedző léziók és intenzív pikkelyképződés.
  • Eritrodermás pikkelysömör (az esetek 1-2%-a): Ezt a típust gyulladt kiütések jellemzik, amelyek a testfelület nagy részének, vagy akár az egész testfelületnek a vörösödésével járnak együtt, s fokozott hámlás jellemzi.
  • Inverz pikkelysömör: Általában testhajlatokban, ráncokban (pl. a hónaljban, az ágyékban, súlyosan elhízott személyek bőrhajlataiban) fordul elő. A kiütések általában simák és vörösek, de nem hámlanak.
  • A fejbőr pikkelysömöre (a pikkelysömöresetek 50 %-a): Ez plakk típusú pikkelysömör.

Érintheti a pikkelysömör a test minden részét?

A pszoriázis leggyakrabban a hajas fejbőrön, a térden, a könyökön és a törzsön jelenik meg, de kialakulhat bárhol, beleértve a körmöket, a tenyeret, a talpat, a nemi szerveket és az arcot (de ez ritka). A léziók gyakran szimmetrikusan jelennek meg, ami azt jelenti, hogy a test jobb és baloldalán ugyanazon a helyen.

Bármely életkorban előfordulhat a pikkelysömör?

A pszoriázis leggyakrabban 15-35 éves korosztálynál jelentkezik, de bármely életkorban kialakulhat. A pikkelysömörben szenvedők mintegy 10-15%-ánál alakul ki 10 éves kor előtt. Olykor csecsemőknél is előfordul, de ez ritka.

Mi váltja ki a pikkelysömör megjelenését?

Kiváltó ok lehet az érzelmi stressz, a bőr sérülése, bizonyos típusú fertőzések és bizonyos gyógyszerekre adott reakció. A stressz lehet a pikkelysömör első fellángolásának oka, de a már kialakult pikkelysömört is súlyosbíthatja. A pikkelysömör kiváltódhat a bőr sérült vagy traumatizálódott területein is. Ez az ún. Köbner-jelenség. Oltás, leégés és horzsolás/karmolás egyaránt kiválthatja a Köbner-reakciót. A Köbner-reakció kezelhető, ha kellő időben elkezdjük. Bizonyos gyógyszerektől, például maláriaellenes szerektől, a lítiumtól és bizonyos béta-blokkolóktól szintén fellángolhat a pikkelysömör. Egyéb kiváltó ok lehet az időjárás, az étrend és az allergiák. A kiváltó okok emberről emberre változnak, ezért ugyanaz az ok, ami az egyik embernél a pikkelysömör fellángolását okozza, semmilyen reakciót nem fog előidézni egy másiknál.

Befolyásolja majd a pikkelysömör az életmódomat vagy életminőségemet?

A pikkelysömörben szenvedők javarészben normális életet élhetnek. A betegség miatt néhány betegnél alacsony önbecsülés tapasztalható. A pikkelysömört a nyilvánosság gyakran félreértelmezi, s ez megnehezíti a társadalmi érintkezést. Mindezek érzelmi reakciókban nyilvánulhatnak meg, mint például szorongás, düh, szégyenkezés és depresszió. Attól függően, hogy látható helyen vannak-e a bőrtünetek, befolyásolhatja a pikkelysömörben szenvedő beteg által végezhető munka típusát.

Vitiligo

Mi az a vitiligo (bőrpigmenthiány)?

A vitiligóban szenvedőknél különböző méretű fehér foltok alakulnak ki a bőrön, amelyek több helyen is megjelenhetnek. A foltok megjelenése a pigmentsejtek, vagy ún. melanociták pusztulásával függ össze, mert ilyenkor többé nem termelődik a melanin nevű pigment. Normális esetben a melanociták mindenhol jelen vannak a bőrben, a szőrtüszőkben, a szájban, a szemben, sőt a központi idegrendszer bizonyos helyein is. Vitiligo esetén a pigmentsejtek e területek bármelyikéről eltűnhetnek. A pigmentvesztés leggyakrabban az alábbi területeket érinti:
  • exponált területek: kézfej, arc, mellkas felső területe (dekoltázs),
  • testnyílások körül: szemek, orrnyílások, száj, mellbimbók, köldök, nemi szervek,
  • testhajlatokban: hónalj, lágyék,
  • sérülések helyén: vágások, horzsolások/karmolások, égések,
  • haj: korai őszülés a hajat, szakállat és egyéb szőrzetet érintően,
  • a festékes anyajegyet közvetlenül körülvevő területeken,
  • szem érhártyája.

Kinél alakul ki vitiligó?

A vitiligó legalább a népesség 1%-át érinti. Az ebben a bőrbetegségben szenvedők körülbelül fele tapasztal bizonyos fokú pigmentvesztést 20 éves kora előtt, és a vitiligóban szenvedő összes beteg mintegy harmada számol be arról, hogy a családban másnak is van ilyen bőrproblémája. Habár a vitiligóban szenvedők többsége jó általános egészségnek örvend, esetükben magasabb az alábbiak kockázata:

  • hipertireózis vagy hipotireózis (pajzsmirigy túlműködése vagy pajzsmirigy alulműködése),
  • vészes vérszegénység (B12 vitamin hiánya),
  • Addison-kór (csökkent mellékvese-funkció),
  • foltos kopaszodás (hajhullás foltokban),
  • és/vagy uveitisz (szemgyulladás).

Mi határozza meg a bőr színét?

A bőr, a haj és a szem színét normális esetben a melanin határozza meg. Ezt a festékanyagot (pigmentet) a melanocitáknak nevezett sejtek termelik. Ha a melanociták nem tudnak melanint termelni, vagy ha a számuk csökken, kivilágosodik a bőr, vagy teljesen fehér lesz, mint például vitiligo esetén.

Hogyan alakul ki a vitiligó?

A vitiligó kialakulása és a pigmentvesztés súlyossága betegenként eltér. A világos bőrű emberek általában nyáron észlelik a pigmentvesztést, mert ilyenkor válik feltűnővé a vitiligó miatti fehér bőr és a napbarnított bőr különbsége. A sötétbőrű emberek a vitiligo kezdetét bármikor észlelhetik. Súlyosabb esetekben a pigmentvesztés a teljes testfelületet érintheti. Megjósolhatatlan, hogy mennyi lesz a pigmentvesztés az adott embernél. Betegség és stressz fokozhatja a tüneteket. A pigmentvesztés mértéke még az egyes vitiligó foltokon belül is eltérhet, és akár az is előfordulhat, hogy egy depigmentált bőrterületet rendellenesen sötét karima határol a bőrön.

Szegmentális vitiligó

Bizonyos emberek testén a vitiligó mindössze egy, vagy csak néhány területre korlátozódik. Ezt nevezzük szegmentális vitiligónak. Előfordul, hogy bizonyos emberek egyszerre szenvednek szegmentális és generalizált (általános) vitiligóban.

Generalizált vitiligó

A legtöbb ember azt tapasztalja, hogy a vitiligó általános kialakulású, leggyakrabban kétoldali, ami azt jelenti, hogy ha egy vitiligó folt megjelenik az egyik könyökön, akkor gyakran megjelenik a másikon is, nagyjából egyidejűleg.

Mi a leukoderma?

A leukoderma kifejezés a fehér bőr általános megnevezésére szolgál. Egy súlyosabb trauma, például égés elpusztíthatja a pigmentsejteket, és ez leukodermát okozhat. A vitiligó mindössze a leukoderma egyik változata.

Gyógyítható a vitiligó?

A korrekt válasz erre a kérdésre jelenleg az, hogy nem. A vitiligót valószínűleg többféle, specifikus módon egymásra ható tényező okozza. Kutatásokkal sikerült jobban megismerni a vitiligó fizikális és pszichoszociális aspektusait, de a betegség oka és gyógymódja ismeretlen. A vitiligó ma tünetmentesíthető.

A vitiligó kezelése

A vitiligó nem gyógyítható, csak tünetmentesíthető: a bőrtünetek teljesen vagy részlegesen eltüntethetők, azonban újból megjelenhetnek válltozó intenzitással. Ezért fenntartó kezeléseket ajánlunk a tünetmentesítő kúra befejeztével, hogy a bőrtünetek ne újuljanak ki.
A bőr bizonyos részein pigmenthiányos, éles kontúrú, fehér foltok alakulnak ki a melanociták (festéktermelő sejtek) hiánya miatt, vagy mert azok nem termelnek pigmentet. A beteg bőrfelületnek semmiféle védekezőképessége nincs a fénnyel szemben, így enyhe napsütés hatására is begyulladhat, felhólyagosodhat. Az UVB-fényterápia hatására a fehér foltok területén apró pigmentszigetek kezdenek kialakulni, s az esetek kétharmadában több, mint 75%-os a repigmentáció. Kéz- és lábfej esetében sajnos ritkán tapasztalható 25-30%-nál nagyobb repigmentáció.

A vitiligós betegek közel harmadában a betegnek vagy családtagjainak autoimmun betegsége is van, amely leggyakrabban a pajzsmirigyet érinti (pl. Basedow-kór vagy Hashimoto thyreoiditis). Ezért ajánlott a vitiligós betegek számára egy laborvizsgálat (vérvétel), amely kimutatja a jelenlévő autoantitesteket, és a pajzsmirigy funkcióit is ellenőrzi, így a betegség időben felfedezhető és kezelhető. A teszt díja: 14 000 Ft, az összeg a vizsgálati díjat nem tartalmazza.

 

Ekcéma

Ekcéma

Az ekcéma (atópiás dermatitisz) a bőr krónikus, gyulladásos, az immunműködés egyensúlyának zavara miatt kialakuló betegsége.
Jellemző tünetei a száraz, erősen viszkető bőr, amely a folytonos dörzsölés és vakarás miatt megvastagszik, a ráncok mentén és a bőrhajlatokban kisebesedik; a végtagokon a leggyakoribb. Rendszerint hullámokban jelentkezik: a beteg bőrfelület állapota egy időre jelentősen javul, majd időnként kiújul és fellángol az atópiás bőrgyulladás. A környezeti hatások (például a szappanok, a házi por, illetve a házipor-atka ürüléke, táplálékkal bevitt vagy a légutakon keresztül bekerülő allergének, mosószerek) befolyásolhatják az ekcéma kialakulásának valószínűségét, csakúgy, mint a betegség időnkénti fellángolását.
Az atópiás dermatitiszt azonban nemcsak külső hatás válthatja ki, hiszen ugyanaz a vegyi anyag nem okoz mindenkiben tüneteket, hanem a beteg szervezetétől, sőt, pszichés állapotától is függ, hogy kialakul-e az ekcéma (hajlam). Például állandó stressz hatásának kitéve romlik a szervezet ellenállóképessége.
Az ekcéma tünetmentesíthető: a bőrtünetek csökkenek vagy teljesen eltűnnek, azonban újból megjelenhetnek válltozó intenzitással. Ezért fenntartó kezeléseket ajánlunk a tünetmentesítő kúra befejeztével, hogy a bőrtünetek ne újuljanak ki.
Az ekcéma az egyik leggyakoribb bőrbetegség, a világ népességének 10 %-a szenved valamilyen fajtájában. Az egyes anyagok irritáció (toxikus irritatív dermatitisz) vagy allergiás reakció (allergiás kontakt dermatitisz) révén okozhatnak bőrgyulladást.
  • Toxikus irritatív dermatitisz esetén valamilyen irritatív anyag a bőrön akut gyulladást hoz létre (kémiai anyagok, kozmetikumok): a bőr élénkvörös, meleg tapintatú lesz, feszül, felszíne fényes. A nagyfokú gyulladás következtében hólyagok, nedvezés alakul ki, hámlás jelentkezik, égő, viszkető érzés kíséretében.
  • Az allergiás reakció esetében egy bizonyos anyaggal való érintkezés (néha esetleg az első néhány érintkezés) még nem hoz létre reakciót, a következő alkalommal azonban már 4-24 órán belül viszketést és bőrgyulladást okozhat. A tünetek súlyossága változó, az enyhe bőrpírtól a hólyagképződéssel járó duzzanatig terjedhet. Először csak azon a helyen jelentkezik, ahol a bőr érintkezett az allergénnel, később a test más részeire is átterjedhet. A szervezet a már kialakult allergiát évekig “nem felejti el”.

Lichen ruber planus

Lichen ruber planus

A lichen ruber planus visszatérő, viszkető kiütés, vagy egy gyulladásos kiütéses terület a bőrön. Apró, elkülönült vörös vagy lila csomók (a szájban szürkés foltok) megjelenésével kezdődik, majd ezek összeolvadásával érdes felszínű, hámló plakkok jönnek létre. Nem ritka állapot, a lakosság 2 százaléka szenved tőle, leggyakrabban középkorúaknál fordul elő. A betegek gyakrabban nők, mint férfiak.

Nem gyógyítható, csak tünetmentesíthető: a bőrtünetek teljesen vagy részlegesen eltüntethetők, azonban újból megjelenhetnek változó intenzitással. Ezért fenntartó kezeléseket ajánlunk a tünetmentesítő kúra befejeztével, hogy a bőrtünetek ne újuljanak ki. A betegség hirtelen és fokozatosan is kezdődhet.
 
A lichen ruber planus betegségnek a nyálkahártyán lévő tüneteit nem, csak a bőrtüneteket kezelhetjük uvb-fényterápiával!

A kialakulásának oka ismeretlen; külső vagy belső antigénnel szembeni immunválasz. Egyes gyógyszerek, vegyszerek vagy fertőző kórokozók (elsősorban arany, bizmut, arzén, kinin, kinidin, kvinakrin) a betegségre jellemző tüneteket válthatnak ki. Maga az elváltozás nem fertőző. A betegek 20%-ában a tünetek visszatérnek. A kiütések csaknem mindig viszketnek, általában lilásvörös, sokszögletű, a környezetből kiemelkedő, tömör tapintatú, oldalfényben jellegzetesen fénylő felszínű foltok. A vakarásnyomok helyén új elváltozások jelennek meg, s a tünetek elmúlását követően olykor sötét elszíneződés marad vissza.
A kiütések rendszerint szimmetrikusan oszlanak meg a testen - leggyakrabban a törzsön, a csuklók belső felszínén, a lábszárakon, a hímvessző makkján és a hüvelyben. A lichen ruber planus-ban szenvedok felében szájüregi fekélyek is kialalkulnak. A lábszárakon a kiütés különösen nagy, vastag és hámló lehet. A kiütések a fejbőrön olykor foltos kopaszsághoz vezethetnek.

A lichen ruber planus hatékonyan kezelhető szűkspektrumú UVB-fénnyel. Jellemzően a betegek 55 százaléka teljesen tünetmentesedik, másik 20 százaléka csak részben: a tünetek 75 százalékában.

Árak

 
Szakorvosi vizsgálat
Szakorvosi kontrollvizsgálat*
1 UVB fényterápiás kezelés
kézfejre/talpra/ hajas fejbőrre
10 vagy korlátlan számú UVB fényterápiás kezelés 30 napon belül
kézfejre/talpra/ hajas fejbőrre
1 UVB fényterápiás kezelés
teljes testre
10 vagy korlátlan számú UVB fényterápiás kezelés 30 napon belül
teljes testre
Ára
20 000 Ft
ingyenes a kezeléssorozat alatt
1 900 Ft
17 100 Ft
2 500 Ft
22 500 Ft
 

Képek

Pikkelysömör kezelése UVB-fényterápiával

Az alábbi fényképeken a pikkelysömör UVB-fényterápiával történő sikeres kezelését követheti nyomon.


 
pszoriazis kezelése
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Képek - vitiligo kezelése UVB fényterápiával
 
 
 

vitiligo kezelése vitiligo kezelése Budapest